A fiamért szurkolok
Családi teamként mivel is lehetne elégedett László Zoli? Természetesen azzal, ha fia, Martin itt is tisztességesen helytállna, csakúgy mint Horvátországban, ahol abszolút első lett.
Fotó: Kollár Attila
vissza
Fotó: Kollár Attila
- Hogyan készültök a Mikulás Rallye-ra?
- Vettem egy télikabátot, egy bakancsot… elmentünk Horvátországba egy murvás versenyre pár héttel ezelőtt. Gondolom, ott egy kicsivel melegebb volt… Nem, mínusz négy fok volt reggel.
- Hú! Ez mennyiben befolyásolja a felkészülést, az autót, a versenyzést?
- Ahogy elnéztem az előrejelzéseket, nagyjából ilyen idők lesznek a Mikulás Rallye-n is. Az autó ugyanúgy viselkedik, az nem fázik, bír mindent. A kocsik végsebessége le van szabályozva, annál gyorsabban nem tudnak menni, de ha hidegebb van, a teljesítményük növekedik, mert sokkal több hideg levegőt tudnak beszívni.
- Mennyire kedvelitek ezeket a pályákat?
- Nagyon szeretjük őket, igazi dzsembori lesz. A horvát verseny is hasonló, Mikulás jellegű volt. Most már a környező országokban szinte mindenhol van ilyen verseny, és igyekeznek úgy elosztani őket, hogy akiknek igényük van erre, el tudjanak oda is menni.
- Milyen szerepléssel lennél elégedett a hétvégén?
- Bármilyennel. Én mindig a célba érkezéssel vagyok elégedett, érezzük jól magunkat. A fiamért drukkolok igazából, ő még fiatal és hajt az eredményre. Ő a horvát versenyt abszolútban megnyerte, ugyanez a cél itt is.
